Vállalkozásbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 27. csütörtök, Zita

Az innováció újbudai bölcsője – Demola Budapest

Nagyjából kilenc éve indult el egy kezdeményezés Finnországban, amelyben több felsőoktatási intézmény, a regionális fejlesztési ügynökség és néhány cég keresett új innovációs utakat hatékonyabb együttműködés segítségével. 2012 óta már nálunk is működik a Demola, igazgatója Bacsa László.

– Budapest, azaz a BME mikor csatlakozott a Demola networkhöz?

2009-ben kezdtük fejleszteni a Műegyetemen a technológiatranszfer eszközrendszerét, ekkor jött létre az Iroda is. Amikor ezt a korábbi gyárcsarnokot megkaptuk, elkezdtünk dolgozni rajta, felújítottuk, és úgy alakítottuk ki ezt a közösségi teret, ahogy mi egy kreatív műhelyt elképzelünk. Kerestük azokat a gyakorlatokat, amelyek serkentik az aktivitást itt, nálunk, mert az elején nem volt túl nagy az érdeklődés. Annyira nem, hogy a Műegyetemi Szimfonikus Zenekar is többször próbált itt, teljes létszámmal. Ekkor találkoztunk a finn kollégákkal, és elmondtuk nekik a terveinket, miszerint létre szeretnénk hozni egy olyan helyet, ahol különböző kompetenciák tudnak találkozni és együtt dolgozni. És ha együttdolgoznak, akkor feltételezhetően nagyobb hozzáadott értékű eredményeket tudnak létrehozni. Így alakult a Demola Budapest, ahol éles piaci kihívásokra, vegyes kompetenciákkal rendelkező csapatokkal keresünk megoldásokat. A partnerek projektjeit meghirdetjük az online felületünkön, ezekre jelentkezhetnek a hallgatók.

– Hogyan indult Finnországban a Demola, és mi volt az új innovációs folyamatokkal kísérletező modell lényege?

Az volt a lényeg, hogy összehozzon fiatal tehetségeket, elsősorban egyetemi hallgatókat, valamint tanszékeket, karokat különböző projektpartnerekkel, jellemzően a környéken működő cégekkel, de voltak köztük önkormányzatok, civil szervezetek, egyesületek is. Ezek a partnerek éles problémákat fogalmaztak meg, olyanokat, amelyekre vagy egyáltalán nem volt megoldás a piacon, vagy számukra nem volt elérhető. Ezeket a megoldásokat várták a Demola fiatal szakembereitől.

– Hogyan épülnek fel a projekteken dolgozó csapatok?

Fontosnak tartjuk, hogy a csapatok multidiszciplinárisak legyenek, tehát csak olyan projekteket fogadunk be, amelyekhez többfajta kompetencia szükségeltetik. Itt nem specifikációk mentén folyik a munka, hanem problémákat fogalmazunk meg, és ehhez válogatjuk össze a csapatokat. Ebben az az érdekes, hogy a különböző kompetenciák egymástól néha meglehetősen távol álló gondolkodásmóddal fordulnak a probléma megoldása felé, és a Demola biztosít nekik közös kommunikációs platformot. Amikor a kommunikáció beindul, akkor kezdődik a valódi munka, jönnek az újdonságok, én úgy szoktam mondani, hogy akkor keletkezik a csoda. Olyan dolgok kerülnek ilyenkor felszínre, amelyekre korábban nem is gondoltunk. Ennek a módszernek ez az egyik legnagyobb előnye.

– Hogyan folyik ez a munka?

A Demola a helyet biztosítja és a facilitátorokat, akik a projekt résztvevői között segítik a kommunikációt. A hallgatók kvázi cégként dolgoznak, saját maguk által meghatározott felelősségi körökkel, saját maguk menedzselik a projektet. A cégektől nem kérünk projektmenedzsmentet, viszont iparági, illetve piaci információkat, esetleg belső infókat kapunk tőlük, amire azért van szükség, hogy a hallgatóink által elért eredmények valóban piaci értékkel bírjanak. A hallgatók folyamatosan validálják is a részeredményeiket, hogy olyan dolgokkal, vakvágányokkal ne foglalkozzanak, amelyek nem képviselnek értéket. A munka befejeztével a hallgatók bemutatják a végeredményt, és onnantól a partnernek 30 napja van arra, hogy eldöntse, tudja-e azt hasznosítani. Ha kell neki, akkor a projekt indításakor meghatározott összegért licencelheti és hasznosíthatja az eredményt. A licencdíj a hallgatóké, ők osztják el egymás között, az elvégzett munka alapján. De olyan is volt már, hogy a partner nem vitte el az eredményt, hanem közös céget alapított a hallgatókkal, és a projektet behozó cégével kötött szerződést a hasznosításra.

– A cégek mennyire ismerik ezt a konstrukciót, amit a Demola kínál?

Talán egyre jobban ismerik, de hozzá kell tennem, hogy náluk is el kell érnünk valamilyen szemléletváltást, hiszen a hallgatói munkát még mindig nem a saját értékén kezelik. A cégek többnyire gyakornoki munkák kapcsán találkoznak a hallgatókkal, ami azért jól tudjuk, mit jelentett a múltban. Olcsó vagy ingyenes munkaerőt, akire rá lehet bízni azokat a dolgokat, amiket senki nem szeret megcsinálni. Aki ezen nem tud túllépni, lemarad. Ilyen durva munkaerőhiány mellett ez stratégiai kérdés. Ugyanis a hallgatók hozzák a legfrissebb tudást, ráadásul itt, nálunk értéket teremtenek. Nem is beszélve arról, ha a humánerőforrás oldaláról nézzük a dolgot: sokkal jobban meg lehet ismerni egy embert munka közben, mint egy állásinterjún.

– Tavaly itt, a Demolában a Sybrillo csapatával beszélgettem, ők voltak a 2015-ös Újbudai Hallgatói Startup Pályázat nyertesei. Ez egy belsős projekt?

Igen, és nagy boldogságunkra nagyon sikeresek is. Ide nem csak cégek hozhatnak projektet. Akár egy hallgató is indíthat egyet. Nyilván neki nem lesz pénze arra, hogy az eredményt megvásárolja, ilyenkor általában annak hasznosításából kapnak részesedést a résztvevők. Ez a fajta munka is szép eredményeket szokott hozni.

– Mit hoz a jövő a Demola számára?

Szeretnénk, ha sokkal több projektünk lenne. A jelenlegi évi 10–12 helyett én inkább 50–60-at szeretnék látni, mert még bőven van kapacitásunk. Az őszi és a tavaszi szemeszterre szoktunk projekteket kiírni, mert mi ezt az oktatáshoz is hozzákapcsoljuk. Kreditpontot kaphatnak a hallgatók, gyakorlatnak is be lehet számítani, sőt, a szakdolgozat megírásában is segíthet egy-egy projekt. Emellett most elkezdtünk egy nyári gyakornoki programot is a környék startupjaival, ezt szeretnénk továbbfejleszteni. Ami a legfontosabb, szeretnénk, hogy minél több felsőoktatási intézmény kapcsolódjon be a Demola munkájába formálisan, és távlati célunk, hogy Magyarországon több ilyen Demola központ nyíljon meg a jövőben.

Kátai Artúr

LEGFRISSEBB
×

Mindent a közösségi finanszírozásról a Spin-Off Klubban  

A közösségi finanszírozás, a crowdfounding viszonylag új, de egyre népszerűbb téma a startupok körében. Ennek témáját járta körbe a legutóbbi Spin-Off Klub is, amelyen sikerekről és kudarcokról egyaránt szólt az OXO Labs kommunikációs és marketing igazgatója Boros Regina.