Legalábbis ez derült ki egy nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég felméréséből, amelynek kapcsán ingatlanfejlesztő és - elemző szakemberek beszélgettek Budapestről. A városvezetőket Lakos Imre, Újbuda alpolgármestere, a főváros Városüzemeltetési Bizottságának elnöke képviselte.
Mint ahogy az nagyjából sejthető, a felmérés alapján London, Párizs és Frankfurt testesítik meg a világcégek vezetőinek favoritjait, és Budapest valahol a Prága és Varsó mögötti tartományban, a 23. helyen áll az összesítésben. Az ellenérvek szerint a világban nemigen ismerik Budapestet, aki pedig ismeri, az úgy véli, alacsony a szakképzettek aránya, kevesen beszélik a világnyelveket, bürokratikus a közigazgatás, szennyezett a levegő, továbbá az életminőség is alulmarad az elvárható szintnél.
Bár szinte valamennyi megállapítás hallatán szerényebb honfitársaink minden bizonnyal lesütik szemüket, az ilyen jellegű felméréseket nem szabad készpénznek venni. Már csak azért sem, mert például azt a felmérési eredményt a szakemberek is kétkedve fogadták, hogy a magyar fővárosban csapnivalóak a telekommunikációs feltételek. Valószínűleg egy régen rögzült előítélet mondatja a kérdőívet sietve kitöltő milliárdos üzletemberekkel, hogy ha itt nincs Ritz Hotel, akkor valószínűleg minden fényűző, legalább is világszínvonalú üzleti kellék hiányzik. Viszont a fenntartásokkal együtt is el kell fogadni azt a megrovást, amely szerint komoly gondok vannak a városi közlekedéssel.
A témában megszólított Lakos Imre sem tagadta, hogy Budapest ezen a téren igen rosszul áll. Mint mondta, a város központja nehezen megközelíthető, a parkolási lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Ahogy a kormány régóta napirenden tartja az autópályák építését, úgy nem igazán eredményes a főváros és a kormány együttműködése a budapesti közlekedés fejlesztésében. Hiányzik a körgyűrű, az új Duna-híd, és elégtelen az elővárosi vasúti közlekedés. Noha épül a 4-es metró, túlhaladott illúzió, hogy ez megoldás a budapesti közlekedés hiányosságaira. Mint Lakos Imre elmondta, ezt a beruházást a város elkezdte, nyilvánvaló, hogy be is kell fejezni, de ez akkor sem elégséges megoldás.
"A közlekedés az az ügy, amelynek kapcsán nem szabad és nem is lehet mellébeszélni - fogalmazott a Városüzemeltetési Bizottság elnöke. - Ebben a témában legalább 8-10 évre szóló, világos és követhető tervvel kellene előállni, amelynek ütemeit pontosan és következetesen be kell tartani. A többi mellett fontos kérdés a MÁV szerepe ebben az ügyben. A vasúti közlekedést, a teljes hálózatot, a pályaudvarokat, a kihasználatlan MÁV-ingatlanokat célszerűen és rugalmasan kellene integrálni a városi közlekedés rendszerébe és fejlesztéseibe. Más szempontból a budapesti közlekedési problémák megoldására nem volna szabad blöffölni, például a dugódíj tervével. Senki nem tudja, mikor, hogyan akarja ezt bevezetni a főváros, de már többet hallani róla, mint a valódi ötletekről, amelyek igazán jót tesznek Budapestnek a közlekedés szempontjából."
Újbuda alpolgármestere arra az általános kérdésre, hogy ő mint városvezető, elégedett-e Budapest arculatával és megítélésével, úgy nyilatkozott, jelen pillanatban nincs egy olyan jól megfogalmazott, világos üzenet, ami felkelthetné a nemzetközi üzleti világ érdeklődését. Szerinte a városnak mielőbb ki kellene találnia a választ arra a kérdésre, hogy miért érdemes idejönni. Országgyűlési és fővárosi képviselőként, valamint Budapest slágerkerületének alpolgármesterként is úgy gondolja, a magyar fővárost a Duna fővárosává kell varázsolni, fejlesztésekkel, programokkal, modern városfejlesztői szemlélettel.
B. A. - Újbuda ÚJSÁG (2007. 10. 19.)