Városrészek
| Városrész neve | Lakosságszám * | Lakások száma * |
|---|---|---|
| Albertfalva | 11 845 | 5 235 |
| Dobogó | – | – |
| Gazdagrét | 11 929 | 5 172 |
| Gellérthegy (egy része) | 5 703 | 2 788 |
| Hosszúrét | 152 | 76 |
| Infopark | – | – |
| Kamaraerdő | 407 | – |
| Kelenföld | 53 332 | 26 830 |
| Kelenvölgy | 3447 | 1 406 |
| Kőérberek | 282 | 145 |
| Lágymányos | 19 741 | 10 333 |
| Madárhegy | 22 | 10 |
| Nádorkert | – | – |
| Őrmező | 7660 | 3 389 |
| Örsöd | 902 | 302 |
| Péterhegy | 715 | 228 |
| Pösingermajor | 523 | 200 |
| Sasad | 14 389 | 5 961 |
| Sashegy (egy része) | 4009 | 1 751 |
| Spanyolrét | – | – |
| Szentimreváros | 10 914 | 6 355 |
| Tabán (egy része) | 2 | 2 |
| Összesen | 139 049 | 70 183 |
* A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
Népesség
Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága 144 599 fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb települése lehetne). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 92,4%-a magyar. A legnagyobb kerületi kisebbség a németeké (1,3%), a többi etnikum (cigány, görög, horvát, lengyel, román, szerb, szlovák, ukrán, egyéb) létszáma a fél százalékot sem éri el, 7,9% pedig nem válaszolt a kérdésre. A legtöbb lakó római katolikus (46,9%), a második legnagyobb felekezet a reformátusoké (12%), a harmadik az evangélikusoké (2,8%). A lakók 1,4%-a görög katolikus, 0,5%-a izraelita, további 1,5%-a egyéb egyház tagja. A vallástalanok, felekezeten kívüliek száma 18,1%, 16,7% nem válaszolt a kérdésre.
A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]).
A kerületben 73 690 lakás található,[4] melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt épültek. A külsőbb területeken a Kádár-korban épült lakótelepek (25 000 lakás) mellett mintegy 20 000, zömmel az 1980-as években épült magánház osztozik.
A kerület népességváltozásai
(Az 1930 előtti adatok a Budához tartozó területrészek lakosságát jelzik. Az albertfalvai és kelenvölgyi lakosságadatok csak 1950 után számítanak bele.)
| Időpont | Lakosságszám | Változás aránya | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1870 | 1 149 | |||||
| 1880 | 1 180 | +0,27% | ||||
| 1890 | 3 092 | +162% | ||||
| 1900 | 7 191 | +132,6% | ||||
| 1910 | 23 457 | +226,2% | ||||
| 1920 | 37 027 | +57,9% | ||||
| 1930 | 48 155 | +30% | ||||
| 1941 | 66 440 | +38% | ||||
| 1945 | 48 800 | -26% | ||||
| 1949 | 86 804 | +77,9% | ||||
| 1960 | 109 124 | +25,7% | ||||
| 1970 | 161 437 | +47,9% | ||||
| 1980 | 178 960 | +10,8% | ||||
| 1990 | 174 509 | -2,5% | ||||
| 2000 | 140 632 | -19,4% | ||||
| 2010 | 139 892 | -0,5% | ||||
|
Az 1930 előtti és 1945-ös adatok forrása: Seifert Tibor: A főváros nyugati kapuja. Bp., 1998.Az 1930-tól 1980-ig terjedő adatok forrása: Kocsis János Balázs: Városfejlesztés és városfejlődés Budapesten 1930-1985. Bp., 2009 A későbbi adatok forrása: Budapest XI. kerület. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2010. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2011. május 25.) | ||||||
Az adatokból szemmel látható, hogy a 19. század utolsó évtizedéig nem élt számottevő népesség Lágymányoson és Kelenföldön. Az 1880-as évektől kezdődő népességnövekedés az 1890-es években, a Ferenc József híd építésével párhuzamosan kapott nagy lendületet. A lakosság zöme a mai Szentimreváros és Lágymányosterületén, illetve Kelenföld vasúttal elválasztott északi és nyugati részén telepedett meg, de a Gellért-hegy betelepülése is nagyobb lendületet kapott a rakpart és az Erzsébet híd elkészülését követően. Az I. világháború után, ha jelentősen lassulva is, de folytatódott a kerületi népesség növekedése, amire ösztönzőleg hatott a Horthy Miklós híd megépítése. A házak egyrészt továbbra is a központban, Lágymányoson és Szentimrevárosban épültek, de Kelenföldön, a vasúti töltéstől délre, az Erzsébet sósfürdő környékén is létrejött egy családi házas övezet, hasonlóan az Albertfalva határán épült OTI-telephez. (A kor elején ideiglenesnek szánt szükséglakások is épültek Kelenföld déli részén, a Hengermalom és az Andor utca környékén, illetve a Lenke (ma Bocskai) út külsőbb részén.)
A II. világháború súlyos pusztításokkal járt a kerületben, de a drasztikus népességcsökkenést – ami az elesettekből, menekültekből és hadifogságra hurcoltak nagy számából adódott – a nagy arányú bevándorlás az évtized végére kompenzálta. Az ötvenes évek új lakói az OTI-telep szomszédságában épült albertfalvai és a vasúti töltéstől északra épült lágymányosi lakótelepen, illetve a Villányi úton épült szocialista realista házakban kaphattak új otthont. A hatvanas és hetvenes években tapasztalt jelentős növekedés a kelenföldi, Fehérvári úti és őrmezői lakótelepek megépülésének köszönhető – a nyolcvanas években azonban az utolsó kelenföldi és őrmezői, valamint az új gazdagréti építkezések ellenére már némileg csökkent a lakosságszám, ami a meginduló szuburbanizációnak köszönhető. A rendszerváltás után leálló állami lakásépítéseknek köszönhetően nem áramolhatott további népesség a kerületbe, így nem volt, mi ellensúlyozza a tömeges kitelepülést – ennek tudható be a több mint harmincezres fogyás. Azóta ez a folyamat mérséklődött, és az új (lakóparki) lakásépítések minimálisra csökkentették a fogyás ütemét.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XI._kerülete
Részletek a 2011. évi népszámlálás adataiból
Budapest kerületeinek csoportosításában a KSH népszámlálás módszertana szerint a XI. kerület a városmagot övező belső kerületek közé számít.
1.1. A népesség száma, népsűrűség
Budapest egyes kerületeinek népességszáma földrajzi és történeti tényezők következtében rendkívül eltérő, a legnépesebb XI. kerületben 143 ezren élnek.
1.5. Gazdasági aktivitás
A XI. kerületben 48 százalék alatt marad a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes részesedése a népességen belül.
A magasabb termékenységű területeken így a XI. kerületben is az eltartottak aránya elérte, illetve meghaladta a 24 százalékot.
A háztartások számában és összetételében a fővárosi kerületek között jelentősek a különbségek. Általánosságban elmondható, hogy a 2011. évi adatok alapján az egyedülállók aránya a városmagot alkotó kerületekben a legmagasabb, de súlyuk a városmagot övező belső kerületek közül pl. a XI. kerületben is meghaladja a főváros egészét jellemző 41 százalékos átlagot.
3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága
A városmagot alkotó kerületekben nincs olyan lakás, ahol ne folyna vezetékes ivóvíz. A városmagot övező belső kerületek közül a II., a III. és a XI. kerület kiépítettsége nem éri el a 100 százalékot, azonban itt is összességében mindössze 449 lakásban nincs hálózati vízvezeték.
A lakott lakások 80 százalékot meghaladó része összkomfortos a XI. kerületben.
| Adatok megnevezése | Fő |
| Lakónépesség száma | 143 165 |
| Természetes szaporulat, illetve fogyás az előző népszámlálás óta | -6 428 |
| Élve születések száma az előző népszámlálás óta | 14 886 |
| A 15 éves és idősebb népességből a házasok száma | 49 192 |
| A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel | 51 250 |
| A foglalkoztatottak száma, 14 éves kortól | 61 880 |
| A munkanélküliek száma | 5 988 |
| A nappali tagozatos tanulók száma | 22 923 |
| A vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma | 27 153 |
| Az egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma | 18 475 |
| A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak száma | 7 398 |
| Az ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak száma | 5 307 |
| A helyben foglalkoztatottak száma | 88 366 |
| Adatok megnevezése | Db |
| Lakások száma (üdülővel együtt) | 78 187 |
| Lakott lakások száma (üdülővel együtt) | 67 321 |
| A lakásokban lakók száma (üdülővel együtt) | 133 368 |
| 30 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások száma | 2 813 |
| 100 négyzetméter és ennél nagyobb alapterületű lakások száma | 7 283 |
| Összkomfortos lakások száma | 62 113 |
| Komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások száma | 973 |
| Az 1945-ben és korábban épített lakások száma | 19 396 |
| Az 1946-1970 között épített lakások száma | 175 067 |
| Az 1971-1990 között épített lakások száma | 285 251 |
| Az 1991-2011 között épített lakások száma | 144 664 |
Forrás: A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (3. Területi adatok; 3.1. Budapest) Központi Statisztikai Hivatal (Budapest, 2013)