Vállalkozásbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 11. szerda, Árpád

Az olvasó kérdez - az APEH szakembere pedig válaszol

Az olvasó kérdez - dr. Orbán Ildikó, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága ügyfélkapcsolati főosztályvezetője válaszol a leggyakrabban feltett kérdésekre.

1.kérdés
Miért mutatkozik tartozás az adófolyószámlán és miből ered a késedelmi pótlék tartozás?

Válasz:
A hátralék nagyon sok esetben abból ered, hogy az adóhatósághoz benyújtott bevallásban az adózó kötelezettséget vallott, azonban azt az esedékességig nem fizette meg. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37.§ (1) bekezdése értelmében az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

Amennyiben az adózó fizetési kötelezettségét az esedékességig nem teljesíti, a meg nem fizetett adó után az esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel az adóhatóság.

Annak érdekében, hogy a tartozás pontos összege megállapítható legyen, a bevallásban feltüntetett adatokat össze kell vetni a befizetéseket igazoló bizonylatokkal. Okmányirodai regisztrációval rendelkező adózók esetében lehetőség van az adófolyószámla lekérésére az interneten keresztül.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 165.§ (1) bekezdése értelmében az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

A nettó pótlékszámítás elve alapján az adóhatóság a késedelmi pótlék alapját csökkenti az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével.

Késedelmi pótlékot csak arra az időszakra nem kell az adózónak fizetnie, amelyre az a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

A joggyakorlat szerint elháríthatatlan külső oknak minősülnek az olyan esetek, amelyek váratlanul, rendkívüli erővel lépnek fel, tehát előre nem láthatóak, nem tervezhetőek, és el sem háríthatóak. Jellemzően ilyenek a balesetek, vis major körébe tartozó esetek (tűzvész, természeti katasztrófák, stb.).

Az adóhatóság a tévesen felszámított késedelmi pótlékot kérelemre törli, illetve erre irányuló kérelem, és a jogszabályban meghatározott feltételek megléte esetén lehetőség van a késedelmi pótlék tartozás méltányosság címén történő mérséklésére, illetve elengedésére.


2. kérdés
Amennyiben az adózó egy meghatározott összegre vonatkozóan nyújt be fizetési könnyítés iránti kérelmet, az adóhatóság a fizetési könnyítés tárgyában született határozatában miért a kérelem elbírálásáig teljesített befizetések összegével csökkentett tartozásról rendelkezik?

Válasz:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43.§ (3) bekezdése értelmében ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni.

Az adóhatóság a fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásánál kizárólag az adózónak a kérelem elbírálásának időpontjában fennálló tartozását veheti figyelembe, határozatában az adózót terhelő valós tartozásról rendelkezhet, így figyelembe kell vennie a kérelem elbírálásáig az érintett tartozásokra teljesített, illetve arra elszámolt befizetéseket.

3. kérdés
Amennyiben az adóhatóság pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez határozatában, miért számít fel mégis a határozattal érintett tartozásra késedelmi pótlékot?

Válasz:
Ha az adóhatóság egy adott tartozásra fizetési könnyítést engedélyez, határozatában rendelkezik a részletek, illetve fizetési halasztás esetén a tartozás teljes összegének halasztott esedékességéről.

Amennyiben az adózó a határozatban foglalt esedékességig nem teljesíti fizetési kötelezettségét, úgy az adóhatóság az általános szabályok szerint az esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel abban az esetben is, ha a fizetési könnyítés pótlékmentes volt.

4. kérdés
Az adózónak ingatlan értékesítésből származó jövedelme után adófizetési kötelezettsége keletkezik, mely vonatkozásában fizetési könnyítés iránti kérelmet nyújt be.

A fizetési kötelezettségét azonban nem teljesíti, hanem az adóhatósághoz lakáscélú felhasználás elfogadása iránti kérelmet nyújt be, melyre tekintettel az adó jóváírását rendeli el az adóhatóság. Miért számít fel késedelmi pótlékot az adóhatóság az utóbb jóváírt adótartozásra?

Válasz:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37.§ (1) bekezdése értelmében az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség), az adóhatóság által megállapított adót - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.

Főszabályként az adózónak adófizetési kötelezettségét teljesítenie kell. A lakáscélú felhasználás elfogadása esetén az adóhatóság határozatában rendelkezik az adó jóváírásáról, egyúttal a megfizetett adó összegének az adózó részére történő kiutalásáról, amennyiben annak feltételei fennállnak.

Amennyiben az adózó fizetési kötelezettségét nem teljesítette, az eredeti esedékességtől, illetve a fizetési könnyítés tárgyában született határozatban foglalt fizetési határidőt követő naptól a lakáscélú felhasználás elfogadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napjáig késedelmi pótlék fizetési kötelezettség terheli az adózót, hiszen a lakáscélú felhasználás elfogadásáig tartozása jogszerűen fennállt és késedelmi pótlék alapot képezett.

5. kérdés
Hogyan igényelhetem vissza az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetésem?

Válasz:
Amennyiben az adófolyószámláján valamelyik adónemen túlfizetése áll fenn, úgy a túlfizetés összegének más adónemre történő átvezetését, illetve kiutalását 0717 számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatványon kell kérnie.

A nyomtatvány letölthető az APEH internetes honlapján a Letöltések/Nyomtatványkitöltő programok/Bevallások elérési útvonalon keresztül, vagy nyomtatványboltban beszerezhető.
0717 számú kérelmét elektronikus úton is benyújthatja az adóhatósághoz, amennyiben az ahhoz szükséges jogosultsággal rendelkezik.

6. kérdés
A Személyi jövedelemadó adónemen hátralékom mutatkozik annak ellenére, hogy a munkáltatóm mindig pontosan vonta tőlem az adóelőleget. Mi ennek az oka?

Válasz:
A fenti esetben a Személyi jövedelemadó adónemen mutatkozó hátralék nagyon sok esetben abból ered, hogy az adózó bevallásában sortévesztés következtében a munkáltató, kifizető által levont személyi jövedelemadó előleget helytelenül az adózó által befizetett adóelőleg, adó sorban szerepelteti a kifizetők által levont adóelőleg összege sor helyett. Fenti esetben bevallását 35 számú önellenőrzési nyomtatványon kell helyesbítenie, és azt az adóhatósághoz benyújtania.

7. kérdés
Amennyiben 17. számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatványt nyújtok be, az adóhatóság miért utasítja el határozattal kiutalási kérelmemet elévülésre hivatkozással, és emellett miért végez hivatalból más adónemekre történő átvezetést?

Válasz:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 43.§ (5) bekezdése értelmében a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően az adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból az általa nyilvántartott, az adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában azt hivatalból törli.

Abban az esetben, ha a 17. számú kérelem elbírálása során az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó által kiutalni kért összeg vonatkozásában a túlfizetés visszaigényléséhez való jog már elévült a kérelem beérkezésének időpontjában, úgy a kiutalást nem teljesítheti.

Ha azonban az adózónak más adónemeken tartozása áll fenn, úgy a hátralékot mutató adónemekre az elévült túlfizetés összegét a fenti jogszabályhely értelmében átvezetheti. Amennyiben azonban az adózónak nincs olyan tartozása, melyre az elévült túlfizetés összege elszámolható lenne, úgy az elévült összegek törléséről hivatalból rendelkezhet az adóhatóság.

8. kérdés
A bevallásomban igénybe vett önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezmény összegét rendelkezésem ellenére miért nem utalja át az adóhatóság, ha a folyószámlám összességében túlfizetést mutat?

Válasz:
Az adóhatóság a kiutalások teljesítésekor a folyószámla egyenlegét adónemenként vizsgálja. Az, hogy a folyószámlája összességében túlfizetéses, nem zárja ki azt, hogy az egyes adónemeken hátralék mutatkozzon, mely miatt a kedvezmény átutalása nem teljesíthető.



9. kérdés
A bevallásomban visszaigényelt, illetve az általam kiutalni kért összeget az adóhatóságnak milyen határidőn belül kell részemre kiutalnia?

Válasz:
Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adózót megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, illetve az adózó által kiutalni kért összeg kiutalását a bevallás, kérelem beérkezését követő 30 napon belül (500.000,- Ft-ot meghaladó visszaigényelt általános forgalmi adó esetén 45 napon) teljesíti.

Amennyiben az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.


Az adózót megillető összeg vonatkozásában azonban az adóhatóság gyakorolhatja visszatartási jogát, így az igényelt összeget csak abban az esetben utalja ki maradéktalanul, amennyiben az adózónak nincs az adóhatóság által nyilvántartott adótartozása, illetve adók módjára behajtandó köztartozása.

10. kérdés
Mit kell tennem abban az esetben, ha a jövőben a 11% mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem leszek kötelezett, tekintettel arra, hogy munkaviszony, vagy egyéb jogviszony létesítése miatt biztosítottá váltam?

Válasz:
Amennyiben Ön olyan munkaviszonyt, illetve egyéb jogviszonyt létesít, mely alapján biztosítottá válik, és így a százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére magánszemélyként nem köteles, járulékfizetési kötelezettségének megszűnését az adóhatóság felé a kötelezettség megszűnését követő 15 napon belül 07T1011 számú adatbejelentő lapon kell bejelentenie.

A nyomtatvány beszerezhető a kereskedelmi forgalomban, illetve letölthető az adóhatóság internetes honlapjáról.

A jogviszony változására tekintettel az Egészségügyi szolgáltatási járulék adónemen keletkezett esetleges túlfizetését az adóhatóságtól igényelheti vissza a jogviszony változására tekintettel történő folyószámla-rendezést követően 17. számú Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez nyomtatvány benyújtásával.

APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (2008. 01. 03.)

LEGFRISSEBB
×

Szülői Klub az IBM-nél  

Az IBM irodai szolgáltatásokat támogató budapesti központja három telephelyen működik, ezek közül az egyik a XI. kerületi Infoparkban. Drabik Edina, a vállalat ügyvezetője hosszú múltra visszatekintő családbarát-stratégiájukról beszélt lapunknak.