Vállalkozásbarát Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 8. vasárnap, Mária

Újbuda számokban

Budapest XI. kerülete (19341950 között Szentimreváros, 2005 óta hivatalosan Újbuda) a főváros legnépesebb kerülete. A változatos domborzatú és arculatú dél-budai kerület a főváros nyugati kapuja közlekedési értelemben. Az addig jobbára mezőgazdasági jellegű, I. kerülethez tartozó területen a 19. század végétől kezdve rohamosan növekedett a népesség, így 1930-ban rendelet született az új kerület létrehozásáról. A helyi szervek 1934-ben kezdték meg működésüket. 1950-ben, Nagy-Budapestlétrehozásakor érte el mai méretét, miután hozzácsatolták Albertfalvát és Kelenvölgyet. Népessége 1960-as évektől az 1980-as évekig tartó lakótelep-építések nyomán ismét jelentősen gyarapodott.

Városrészek

Városrész neveLakosságszám *Lakások száma *
Albertfalva 11 845 5 235
Dobogó
Gazdagrét 11 929 5 172
Gellérthegy (egy része) 5 703 2 788
Hosszúrét 152 76
Infopark
Kamaraerdő 407
Kelenföld 53 332 26 830
Kelenvölgy 3447 1 406
Kőérberek 282 145
Lágymányos 19 741 10 333
Madárhegy 22 10
Nádorkert
Őrmező 7660 3 389
Örsöd 902 302
Péterhegy 715 228
Pösingermajor 523 200
Sasad 14 389 5 961
Sashegy (egy része) 4009 1 751
Spanyolrét
Szentimreváros 10 914 6 355
Tabán (egy része) 2 2
Összesen139 04970 183

* A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)

Népesség

Újbuda a főváros legnépesebb kerülete: lakossága 144 599 fő (ezzel – Budapestet nem számolva – Magyarország ötödik legnagyobb települése lehetne). A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 92,4%-a magyar. A legnagyobb kerületi kisebbség a németeké (1,3%), a többi etnikum (cigány, görög, horvát, lengyel, román, szerb, szlovák, ukrán, egyéb) létszáma a fél százalékot sem éri el, 7,9% pedig nem válaszolt a kérdésre. A legtöbb lakó római katolikus (46,9%), a második legnagyobb felekezet a reformátusoké (12%), a harmadik az evangélikusoké (2,8%). A lakók 1,4%-a görög katolikus, 0,5%-a izraelita, további 1,5%-a egyéb egyház tagja. A vallástalanok, felekezeten kívüliek száma 18,1%, 16,7% nem válaszolt a kérdésre.

A lakosság körében a kerületek közül a legalacsonyabb a munkanélküliség aránya (1,71%), és az összes fővárosi választókerület közül a 15. számúban a legalacsonyabb ez a ráta (1,22%). Ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező népesség aránya is meghaladja a fővárosi átlagot (középfokú: kb. +12,8%, felsőfokú: +13% [2005]).

A kerületben 73 690 lakás található,[4] melyek zöme kétszobás. A belső részek (mintegy 25 000 lakás) többnyire 1945 előtt épültek. A külsőbb területeken a Kádár-korban épült lakótelepek (25 000 lakás) mellett mintegy 20 000, zömmel az 1980-as években épült magánház osztozik.

A kerület népességváltozásai

(Az 1930 előtti adatok a Budához tartozó területrészek lakosságát jelzik. Az albertfalvai és kelenvölgyi lakosságadatok csak 1950 után számítanak bele.)

IdőpontLakosságszámVáltozás aránya
1870 1 149
1880 1 180 +0,27%
1890 3 092 +162%
1900 7 191 +132,6%
1910 23 457 +226,2%
1920 37 027 +57,9%
1930 48 155 +30%
1941 66 440 +38%
1945 48 800 -26%
1949 86 804 +77,9%
1960 109 124 +25,7%
1970 161 437 +47,9%
1980 178 960 +10,8%
1990 174 509 -2,5%
2000 140 632 -19,4%
2010 139 892 -0,5%

Az 1930 előtti és 1945-ös adatok forrása: Seifert Tibor: A főváros nyugati kapuja. Bp., 1998.Az 1930-tól 1980-ig terjedő adatok forrása: Kocsis János Balázs: Városfejlesztés és városfejlődés Budapesten 1930-1985. Bp., 2009

A későbbi adatok forrása: Budapest XI. kerület. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2010. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2011. május 25.)

Az adatokból szemmel látható, hogy a 19. század utolsó évtizedéig nem élt számottevő népesség Lágymányoson és Kelenföldön. Az 1880-as évektől kezdődő népességnövekedés az 1890-es években, a Ferenc József híd építésével párhuzamosan kapott nagy lendületet. A lakosság zöme a mai Szentimreváros és Lágymányosterületén, illetve Kelenföld vasúttal elválasztott északi és nyugati részén telepedett meg, de a Gellért-hegy betelepülése is nagyobb lendületet kapott a rakpart és az Erzsébet híd elkészülését követően. Az I. világháború után, ha jelentősen lassulva is, de folytatódott a kerületi népesség növekedése, amire ösztönzőleg hatott a Horthy Miklós híd megépítése. A házak egyrészt továbbra is a központban, Lágymányoson és Szentimrevárosban épültek, de Kelenföldön, a vasúti töltéstől délre, az Erzsébet sósfürdő környékén is létrejött egy családi házas övezet, hasonlóan az Albertfalva határán épült OTI-telephez. (A kor elején ideiglenesnek szánt szükséglakások is épültek Kelenföld déli részén, a Hengermalom és az Andor utca környékén, illetve a Lenke (ma Bocskai) út külsőbb részén.)

A II. világháború súlyos pusztításokkal járt a kerületben, de a drasztikus népességcsökkenést – ami az elesettekből, menekültekből és hadifogságra hurcoltak nagy számából adódott – a nagy arányú bevándorlás az évtized végére kompenzálta. Az ötvenes évek új lakói az OTI-telep szomszédságában épült albertfalvai és a vasúti töltéstől északra épült lágymányosi lakótelepen, illetve a Villányi úton épült szocialista realista házakban kaphattak új otthont. A hatvanas és hetvenes években tapasztalt jelentős növekedés a kelenföldi, Fehérvári úti és őrmezői lakótelepek megépülésének köszönhető – a nyolcvanas években azonban az utolsó kelenföldi és őrmezői, valamint az új gazdagréti építkezések ellenére már némileg csökkent a lakosságszám, ami a meginduló szuburbanizációnak köszönhető. A rendszerváltás után leálló állami lakásépítéseknek köszönhetően nem áramolhatott további népesség a kerületbe, így nem volt, mi ellensúlyozza a tömeges kitelepülést – ennek tudható be a több mint harmincezres fogyás. Azóta ez a folyamat mérséklődött, és az új (lakóparki) lakásépítések minimálisra csökkentették a fogyás ütemét.

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XI._kerülete

Részletek a 2011. évi népszámlálás adataiból

Budapest kerületeinek csoportosításában a KSH népszámlálás módszertana szerint a XI. kerület a városmagot övező belső kerületek közé számít.

1.1. A népesség száma, népsűrűség

Budapest egyes kerületeinek népességszáma földrajzi és történeti tényezők következtében rendkívül eltérő, a legnépesebb XI. kerületben 143 ezren élnek.

1.5. Gazdasági aktivitás

A XI. kerületben 48 százalék alatt marad a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes részesedése a népességen belül.

A magasabb termékenységű területeken így a XI. kerületben is az eltartottak aránya elérte, illetve meghaladta a 24 százalékot.

A háztartások számában és összetételében a fővárosi kerületek között jelentősek a különbségek. Általánosságban elmondható, hogy a 2011. évi adatok alapján az egyedülállók aránya a városmagot alkotó kerületekben a legmagasabb, de súlyuk a városmagot övező belső kerületek közül pl. a XI. kerületben is meghaladja a főváros egészét jellemző 41 százalékos átlagot.

3.4. A lakások felszereltsége, komfortossága

A városmagot alkotó kerületekben nincs olyan lakás, ahol ne folyna vezetékes ivóvíz. A városmagot övező belső kerületek közül a II., a III. és a XI. kerület kiépítettsége nem éri el a 100 százalékot, azonban itt is összességében mindössze 449 lakásban nincs hálózati vízvezeték.

A lakott lakások 80 százalékot meghaladó része összkomfortos a XI. kerületben.

Adatok megnevezése
Lakónépesség száma 143 165
Természetes szaporulat, illetve fogyás az előző népszámlálás óta -6 428
Élve születések száma az előző népszámlálás óta 14 886
A 15 éves és idősebb népességből a házasok száma 49 192
A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel 51 250
A foglalkoztatottak száma, 14 éves kortól 61 880
A munkanélküliek száma 5 988
A nappali tagozatos tanulók száma 22 923
A vezető, értelmiségi foglalkozású foglalkoztatottak száma 27 153
Az egyéb szellemi foglalkozású foglalkoztatottak száma 18 475
A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozású foglalkoztatottak száma 7 398
Az ipari, építőipari foglalkozású foglalkoztatottak száma 5 307
A helyben foglalkoztatottak száma 88 366
Adatok megnevezése Db
Lakások száma (üdülővel együtt) 78 187
Lakott lakások száma (üdülővel együtt) 67 321
A lakásokban lakók száma (üdülővel együtt) 133 368
30 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások száma 2 813
100 négyzetméter és ennél nagyobb alapterületű lakások száma 7 283
Összkomfortos lakások száma 62 113
Komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások száma 973
Az 1945-ben és korábban épített lakások száma 19 396
Az 1946-1970 között épített lakások száma 175 067
Az 1971-1990 között épített lakások száma 285 251
Az 1991-2011 között épített lakások száma 144 664

Forrás: A 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (3. Területi adatok; 3.1. Budapest) Központi Statisztikai Hivatal (Budapest, 2013)

Egyéb közérdekű adatok megtalálhatók itt.