Molnár Gyula, Újbuda korábbi polgármesterének döntései, valamint az Önkormányzat számára hátrányos szerződések következtében 200 millió forint a kerület várható vesztesége. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya indított nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt.
Az alábbiakban a HVG cikke alapján frissítjük az ügy történéseit, mivel a felszámolás alatt is tovább folyik a bérlemények értékesítése. Viszont ami biztosan veszni látszik, az több százmillió forintos közvagyon.
A XI. kerületi Szent Gellért Senior apartmanház tulajdonosát, az Újbuda Gyöngye Kft.-t éppen felszámolják. A 125 lakásos, mediterrán hangulatú ingatlan a válság kirobbanásakor készült el, az apartmanoknak csak a felét sikerült hosszú távú bérleményként kiadni. Ennek ellenére még ma is jó üzletnek tűnik a felső középosztálybelieknek szánt idősotthon. Legalábbis erre utal, hogy egyelőre nem az a gond, hol helyezzék el a felszámolással netán fedél nélkülivé váló öregeket, hanem hogy miként lehetne minél kedvezőbb konstrukcióban megkaparintani az értékes ingatlant.
Az alapkő elhelyezésekor, 2007-ben még mindenki, többek között a szocialista polgármester, Molnár Gyula is ott villogott – annál is inkább, mert a beruházó Újbuda Gyöngye Kft. felerészben a kerületi önkormányzaté volt. Az üzletrész másik felét a kerületben nem ismeretlen ingatlanfejlesztő, a több száz lakásos Nádorliget lakóparkot is építő Millers Zrt. birtokolta. Az Újbuda Gyöngye ügyvezetője Balásdi-Szabó István lett, aki a Millers-féle üzleti kör számos cégében érdekelt. A beruházásba az önkormányzat 200 millió forintot érő telekkel szállt be.
A polgármester akkor még fennen hirdette, hogy végre megoldást találtak a kerület egyedül maradt és ápolásra szoruló nyugdíjasainak ellátására. Hamar kiderült azonban, hogy a szociális szempontokat fontolgató önkormányzat és a piaci alapon működő magánbefektető törekvései nem esnek egybe. Utóbbi a kifejezetten jól szituált időseknek szánta az apartmanokat, holott a kerületben a szegényebb rászorulók voltak többségben. Így a befektető mérsékelte ugyan az eredetileg havi 75 ezer forintra kalkulált térítési díjat, ám az önkormányzat egyetlen szerződő felet sem tudott prezentálni. Ami nem csoda, hiszen az apartmanokban a rezsit, az étkezést, a takarítást és a komolyabb ápolói szolgáltatást is a lakók fizetik – miután kiegyenlítették a lakás méretétől függően 10–20 millió forintos tartós bérleti díjat, és persze a havi 35 ezer forintra mérsékelt (ma már 43 ezerre emelt) közös költséget.
A befektető csupán annyit ígért, hogy ha a lakó 20 éven belül meghal, az örökösöknek visszatéríti a bérleti díj bizonyos (az első évben még 85, a huszadik évben már csak egy) százalékát. Az önkormányzat 2008–2009-ben már menekült volna az üzletből, de sem a 250 millió forintra taksált részesedését nem tudta értékesíteni, sem a tervezett ingatlancsere nem jött össze.
A kerület ma a veszteségleíráson dolgozik.
